Előre tisztázzuk, hogy a fényképezés egy nagyon összetett, komoly szakma, ezzel a bejegyzéssel nem célom megcélozni a szakmai magasságokat, megelégszem azzal, ha az átlagos akvaristát el tudom látni a halfényképezés elkezdéséhez szükséges minimális ismerettel.
Állványként esetünkben általában nagyon jól használhatóak a kis. asztali háromlábak.
Másik nagy hiba az elégtelen tiszítás miatt az üvegen maradt vízcseppek megjelenése. Alapos tisztítással megelőzhető ez a hiba.
A harmadik gyakori hiba a vaku becsillanása. Ezt elkerülhetjük, ha a vaku kikapcsolásával "kieső" fény mennyiségét statikus fényforrásból (lámpa) pótoljuk.
A fent leírtak figyelembe vételével technikai értelemben már minden adott a gyönyörű hal-fotók elkészítéséhez. Már csak sok-sok gyakorlás és a tapasztalataink alapján a technikánk finomítása van hátra!
Némi inspiráció: http://petapixel.com/2013/11/23/macro-photos-capture-stunning-beauty-siamese-fighting-fish/
https://www.youtube.com/watch?v=IKG2_USiS14
Sok siket!
forrás: http://www.bettafish.com/showthread.php?t=112280
A szükséges felszerelések:
- jól megvilágított hely,
- hal,
- másik hal, vagy tükör,
- fotózáshoz használt akvárium,
- fényképezőgép,
- plusz fényforrás (igény szerint).
A fotózás menete:
Tisztitsuk meg a fotózáshoz használt akváriumot nagyon alaposan, azonban arra vigyázzunk, hogy a belső részébe ne kerüljenek kemikáliák, ugyanis a halak nagyon rosszul tolerálják ezeket. Fontos azonban, hogy kívül-belül csppmentesen megtisztítsuk az üvegfelületeket.
Szobahőmérsékletű, tiszta vízzel töltsük fel az akváriumot (vagy hagyjuk a fényképező helyiségben jópár órára).
Ezután helyezzekük bele a "fotómodellünket". Ha hím halról van szó és mégsem tükörrel akarjuk stimulálni, akkor párhuzamosan előkészíthetjük a stimuláló hal akváriumát is.
A tükör elhelyezésénél arra figyeljük, hogy a modell aggresszív viselkedéskor oldalról tudjuk majd fényképezni. (Ez jellemzően az oldalfalhoz támasztással elérhető).
A fény elhelyezése:
Ezt követően állítsuk be a fényeket: Fontos, hogy úgy helyezzük el a lámpákat, hogy ne tükröződjenek a majdani fényképen. Ehhez jellemzően felülről, oldalról kell világítani.
Általános szabályként kerülni kell a fényképezőgépbe épített vaku használatát, hiszen az egészen biztosan tükröződni fog az akvárium belső-hátsó üvegfelületén, amennyiben szemből fényképezünk.
A fény mennyisége:
A megfelelő mennyiségű fény azért (is) fontos, mert a halunk (jó esetben) mozog fényképezés közben, és ha a záridő túl hosszú, akkor a halunk elmosódott, életlen lesz.
(A záridő az az idő, amíg a fénykép készül / fény éri a filmet/képérzékelőt)
Én nem próbálkoznék 1/250- nél kisebb záridővel, tehát, ha így túl sötét lenne a kép, akkor több fényforrást kell bevetni.
A fény színe:
Ez a színhőmérséklet témaköre, ha esetleg mélyebben érdekel valakit, olvasson utána. Alapvetően két féle lámpa szerezhető be: hideg- és meleg fényű. A hideg fényben több a kék szín, a melegben a vörös/sárga.
A hal valódi színei természetesen a napfény színéhez hasonló színhőmérsékletű fényforrás fényénél láthatóak a legpontosabban. Ez olyan 5000-6000 Kelvin körüli érték.
A hal valódi színei természetesen a napfény színéhez hasonló színhőmérsékletű fényforrás fényénél láthatóak a legpontosabban. Ez olyan 5000-6000 Kelvin körüli érték.
A gyakorlatban egy szuperfényes led-es és egy hagyományos izzólámpás fényforrás kombinációjával érhető el a legjobb eredmény.
A fényképezőgép:
Bárki bármit mond, a fényképezőgép fajtája, felbontása, technológiája nem lényeges a jó fényképek elkészítéséhez: gyönyörű képeket lehet készíteni filmes tükörreflexes géppel állványról és kézben tartott, 5 megapixeles kompakt géppel is.
Amit ilyen célra figyelembe veszek, az a kiválasztott gépen a legkisebb fókusztávolság és/vagy a makro üzemmód rendelkezésre állása, hiszen jellemzően rendkívül közelről fényképezünk.
A digitális fényképezőgépek esetében csak az optikai zoommal számoljunk: a digitális zoom erős minőségromlást okoz.
A fény mennyiségénél említettem már, hogy mi a jelentősége a rövid záridőnek: jó, ha a gépünk képes minél rövidebb exponálási időre.
Sok esetben a digitális fényképezőgépek az érzékenység növelése árán képes a záridő csökkentésére, viszont az ISO400-nál nagyobb érzékenység esetén a képeink meglehetősen pixelesek lesznek, tehát inkább maradjunk ISO100 vagy ISO200-s beállításnál.
Amit még fontosnak tartok az az, hogy a beépített vakut - ha van - ki lehessen kapcsolni.
A leggyakoribb hibák:
Az egyik leggyakkoribb hiba a kép életlensége. Ezt az okozza, hogy a fénykép készítésekor a tárgy (esetünkben a hal) az éles tartományon kívül eseik. Ez lehet a nem megfelelően használt autofókusz, vagy a gép élességállítás utáni mozgatása miatt. Éppen ezért javaslom, hogy állítsuk az autofókuszos gépünket középpontos üzemmódra (spot focus, vagy hasonló).
A bemozdulás elkerülésére javaslom még az állvány használatát távkioldó, vagy időzítő beállításával.Állványként esetünkben általában nagyon jól használhatóak a kis. asztali háromlábak.
Másik nagy hiba az elégtelen tiszítás miatt az üvegen maradt vízcseppek megjelenése. Alapos tisztítással megelőzhető ez a hiba.
A harmadik gyakori hiba a vaku becsillanása. Ezt elkerülhetjük, ha a vaku kikapcsolásával "kieső" fény mennyiségét statikus fényforrásból (lámpa) pótoljuk.
A fent leírtak figyelembe vételével technikai értelemben már minden adott a gyönyörű hal-fotók elkészítéséhez. Már csak sok-sok gyakorlás és a tapasztalataink alapján a technikánk finomítása van hátra!
Némi inspiráció: http://petapixel.com/2013/11/23/macro-photos-capture-stunning-beauty-siamese-fighting-fish/
https://www.youtube.com/watch?v=IKG2_USiS14
Sok siket!
forrás: http://www.bettafish.com/showthread.php?t=112280
