Betta genetika II. - Kambodzsai és márványos szín

 A kambodzsai (világos testszínű) gén öröklődése:

hím szülő	nőstény szülő	utódok
kambodzsai	zöld (sötét testszínű)	100% sokszínű (kambodzsai genotípus)
kambodzsai	sokszínű  (kambodzsai genotípus)	50% kambodzsai , 50% sokszínű, (kambodzsai genotípus)
kambodzsai	kambodzsai	100% kambodzsai
sokszínű  (kambodzsai genotípus)	piros (sötét testszínű)	100% sokszínű (50% kambodzsai genotípus)
sokszínű  (kambodzsai genotípus)	sokszínű  (kambodzsai genotípus)	25% Cambodian, 75% sokszínű  (67% kambodzsai genotípus)

A szőke betta halvány, vagy mosott színe egy mutáns gén hatása, ami a fekete pigment elhalványulását okozza. A szőke betta megjelenése halvány, a színei kontraszttalanok. A szőke változatú piros betta világos piros színű ellenben a "rendes" cseresznyepirossal. A szőkeséget okozó gén a fekete génnel szemben is recesszíven öröklődik. A bettatenyésztők érthető módon kevés érdeklődést mutatnak a szőke gén iránt.

Eredeti márványos színű hím az első 25 párból, amit 1971-ben adott el Walt Maurus

A márványos bettán a fekete pigmentek változó sűrűségűek a különböző testtájakon és úszókon, ahogy a foltos lovakon. Az egyes területek sűrűsége a fekete-hiányostól a nagyon sötét feketéig váltakoznak. Amikor ezek a betták fiatalok, a fekete területek a fehéren hétről-hétre egyre jobban felerősödnek. Amikor a hal eléri teljes kifejlettségét a mintázat már nemigen változik.
Ez a márvány mutáció domináns és nagyon változatos a kifejeződése. Amikor márványos bettákat szaporítunk egymás között, az utódaik rendszerint nagyon nagy változatosságot mutatnak: kambodzsaiak, szőkék, feketésk és márványosak.

A márványos bettákat Amerikában Orville Gulley élesztette fel az 1970-es évek elején. Az indiai börtönben volt elítélt. Walt Maurus, a betta hobbi akkori elsőszámú szószólója látta el halakkal és felszereléssel a börtön rehabilitációs programja keretében. Amikor a márványos halak készen álltak, Walt elosztotta azokat az USA legjelentősebb tenyésztői között.

Az oldal eredetije Jim Sonnier műve, az eredeti oldal itt található.

Copyright © 2002-2013 All Rights Reserved. A cikk szerzői jogai Jim Sonniert illetik az eredeti oldalon leírtaknak megfelelően.